1976-ban Vince Clarke, �s a j�vend� billyenty�s,volt basszusgit�ros Andrew Fletcher megalap�totta a „No Romance in China” nev� egy�ttest, ami nem igaz�n t�nt sikeresnek. 1979-ben Vince Clarke �j csapatot („Composition of Sound”) alap�tott Andy Fletcher k�zrem�k�d�s�vel, Ehhez csatlakozott Martin L. Gore, aki kor�bban a The French Look nev� zenekarban git�rozott.

1980-ban csatlakozott a jellegzetesen m�ly org�num� �nekes, David Gahan is, Clarke megh�v�s�ra, aki hallotta �t �nekelni egy kisebb mulat�ban. Ezzel megsz�letett a Depeche Mode. 1981-ben jelent meg az els� album, Speak and Spell (~ „Mondd �s bet�zd”), a Daniel Miller vezette Mute Recordsn�l. Vince Clarke hamarosan elment, hogy �j egy�tteseket alap�tson: a Yazoot – Amerik�ban Yaz – Alison Molyettel, azt�n a The Assembly-t Feargal Sharkey-val, Dave Clampson-nal �s Eric Radcliffe-fel, �s k�s�bb az Erasure-t Andy Bell-lel. Ezzel p�rhuzamosan Martin Gore, aki az els� lemezre csak k�t sz�mot �rt (Big Muff �s Any Second Now), �tvette a zenei hatalmat az egy�ttesben, legal�bbis ami a zene�r�st �s hangszerel�st illeti.

Az 1982-es A Broken Frame album m�r nagyr�szt az � �tletei alapj�n sz�letett.

Alan Wilder, aki sok�ig az egy�ttes negyedik, kieg�sz�t� tagja volt, ekkort�jt csatlakozott, hogy a hi�nyz� Clarke szerep�t bet�ltse. � �rta a The Landscape is Changing �s a Two Minute Warning sz�mokat az 1983-as albumra (Constructoin Time Again), valamint a Fools c�m�t is (a Love in Itself single B oldal�ra), de mint szervez� �s a technikai r�szletek�rt felel�s szem�ly, m�g jelent�sebb szerepet t�lt�tt be.

Az 1980-as �vekre (ami egy�rtelm�en a punk �s rockzene h�tt�rbe szorul�s�t hozta) a banda n�pszer�s�ge Eur�p�ban, els�sorban N�metorsz�gban, n�tt. Az Egyes�lt �llamokba m�r a 8o-as �vek elej�n megpr�b�lt bet�rni a zenekar, igaz kezdetben kevesebb sikerrel, de az 1984-ben megjelent Catching Up With Depeche Mode album, amely kiz�r�lag az USA-ban ker�lt forgalmaz�sra, m�r el�re jelezte, hogy a zenekarnak nem ez lesz a utols� pr�b�lkoz�sa az �llamokban!

A 80-as �vek k�zep�t�l a 90-es �vek elej�ig n�pszer�s�g�k az Egyes�lt �llamokban igen jelent�sre n�tt. A 101 album koncertk�r�tja egy Pasadenai rose bowl fejez�d�tt be, ahol m�r k�zel 62.ooo-esre sz�k�tt a jegyelad�s (a legnagyobb volt ez az addigi 8 �vben). A k�rutat egy D.A. Pennebaker �ltal k�sz�tett film is dokument�lta, ami a rajong�k k�r�ben kultikus darabnak sz�m�t.

A Depeche Mode jelent�s hat�ssal volt rengeteg zenekarra, �s nem kis r�szben nekik k�sz�nhet�ek a mai techno �s electronica ir�nyzatok megsz�let�se, noha �k maguk k�s�bb m�s ir�nyba fordultak. Az �s-technozen�szek (Derrick May, Kevin Saunderson, Juan Atkins) mind a Depeche Mode-ot nevezt�k meg mint p�ldak�pet �s a k�s� nyolcvanas �vekbeli „Detroit techno-robban�s” okait. B�r a DM egy�ltal�n nem nevezhet� technozenekarnak, �s a st�lus t�bb jellegzetess�ge m�s egy�tteseknek is k�sz�nhet� (pl. a sz�m�t�g�pek zenei fontoss�g�nak felismer�se a Kraftewerknek, az alkoholosr�l a k�nny�drogos szubkult�r�ra �tt�r�s pedig alighanem a hippimozgalomnak), a Depeche Mode volt alapvet�en az els� felismer�je annak, hogy a modern k�nny�zen�ben mindenf�le, de t�nyleg mindenf�le hangot mint zenei �sszetev�t lehet �s kell is alkalmazni – a kutyaugat�st�l �s l�gkalap�cst�l kezdve a torz�tott git�r- vagy �nekhangokon �t a klasszikus heged�sz�lamokig (pl. a „Word Hard” c. sz�mot a People are people albumon, aminek „kalap�cs-a-f�mcs�v�n” effektjei a maguk kor�ban m�g megh�kkent�ek voltak).

A nyolcvanas �vek diszk�zen�je is nagyon sokat k�sz�nhet a DM-nak: a Modern Talking, hangz�s�t tekintve, tulajdonk�pp M�dos�tott sramlizene volt, de a DM-es �s �ltal�ban a Waves hangz�s a hasonl�, a maguk kor�ban listavezet� egy�ttesek legt�bb zenesz�m�n is megfigyelhet� (�rdemes pl. Sandra Celebrate Your Lifej�t meghallgatni, de hivatkozhatunk CC Catch-re, a Bad Boys Blue-ra stb.)

M�g a szinti-pop a technora, a New Wave ink�bb a rock- �s modern elektronikus zen�re gyakorolt nagyobb hat�st. A nyolcvanas �vek k�rny�k�n Magyarorsz�gon is nagyon sok �s nagyon sikeres New Wave-alap� zenekar t�nt fel: pl. az abszurd humor-k�ltem�nyei al� profi Waves al�fest�st komponm�l� KFT (a Sz�ll egy pofon a sz�lben sz�m tipikus e tekintetben), vagy a Demj�n Ferenc vezette V' Moto-Rock, k�s�bb az Els� Emelet. �s tal�n eml�ten�nk sem kell a „magyar depesm�dot”, a Kov�cs �kos vezette Bonanza Banzait.

A modern magyar elektronikus zenekarok k�z�l a Neo tekinti t�bbek k�z�tt a DM-et p�ldak�pnek.

M�fajilag: m�r kezdetben is st�lusteremt� zene.(n�mi g�nnyal) szinti-popnak (~ "szintetiz�torocska-pop", de kis torz�t�ssal �pp „m�anyag-popnak” is ford�that�) keresztelt, ennek alapjait val�ban az „elektronikus zongor�n” val� klimp�roz�s k�pezte (n�mi dob- �s git�ralappal), �s nagyon jelent�s szerepet j�tszott benne az �neks�v. Ez a meglehet�sen k�nnyed, vid�m hangz�s� st�lus fokozatosan s�t�tebbre, �s a rockzen�hez k�zelebbire fordult: ez volt az elektromos git�r �s a szintetiz�tor �r�meit egyes�t� New Wave (�j Hull�m) st�lus id�szaka. Ez a s�lyos �s szint�n st�lusteremt� hangz�svil�g a 2000-es �vek elej�re k�nnyedebbre, zeneileg egyszer�bbre, kev�sb� s�t�t hangz�s�ra szel�d�lt, ez a leg�jabb, �s a zenekar tal�n a legutols� lemez�n (Exciter) is �rz�kelhet�.

Az 1993-as Songs Of Faith And Davotion (kb. „A hit �s �h�tat dalai”, tov�bbiakban SOFAD) album v�g�l is, mindent egybev�ve, sikerk�nt k�nyvelhet� el, pozit�v fogadtat�sban r�szes�lt, �s az amerikai list�kon r�gt�n az �lre ker�lt. �m a rajong�k egy jelent�s r�sz�t igencsak meglepte, mert zen�j�ben meglehet�sen, st�lus�ban, hangulat�ban, sz�vegvil�g�ban pedig teljesen elt�rt az addig megszokott vid�m, egyszer� �temekre �s sz�vegre �p�l� DM-k�pt�l.

E v�ltoz�sokat egy�bk�nt a videoklipek k�pi vil�ga is teljess�ggel k�veti (az In your room, vagy Walking in my shoes Bosch sz�neire-figur�ira eml�keztet� megjelen�se szint�n ink�bb egy kem�nyebb rockzenekarhoz illenek).

A tagok az Exciter album elk�sz�t�se �s az ezt k�vet� turn� ut�n a sz�l�karrierj�ket kezdt�k fel�p�teni - ezzel egyidej�leg sz�lling�zni kezdtek az ilyenkor szok�sos tal�lgat�sok a Depeche Mode feloszl�s�r�l. Ezt meger�s�tett�k azok a nyilatkozatok, melyek a zenekarban megl�v�, �s �vek �ta tart� bels� ellent�tekre utalnak (pl. Gahan azon nyilatkozata, hogy „�lland�an hangr�l hangra el��rt�k nekem, ezt vagy azt hogyan kell �nekelnem, �gyhogy v�g�l �gy �reztem, mintha csak egy lenn�k a hangszereik k�z�l”).

2003-ban Dave Gahan kiadta Paper Monsters („Pap�rsz�rnyek”) c. sz�l�lemez�t, melyet vil�gturn�, majd a r�la k�sz�lt Live Monsters c. DVD kiad�sa k�vetett. Martin Gore a Counterfeit 2 („Ut�nzat II.”) c�m� albummal rukkolt el�, Andrew Fletcher pedig elind�totta saj�t lemezkiad�j�t, a Toast Hawaiit. A sz�l�ra t�rekv�sek ellen�re �gy t�nik, a v�gleges sz�tv�l�s nem k�vetkez(he)tett be. Lehets�ges, hogy a "v�gs� sz�t" a k�z�ns�g mondta ki, hiszen a Gore �s Gahan k�l�n turn�jaikon megtapasztalhatt�k, hogy a rajong�k a Depeche-dalokra indultak be igaz�n. Ezt k�vet�en a tagok k�z�s nyilatkozatai egy�rtelm�en az egy�ttmarad�s �s a 2005-ben megjelent nagylemez�k (Playing The Angel) megjelent�t vet�tett�k el�.

Albumok